Télikert. Házi játék három felvonásban. Bemutató: Gyergyószentmiklósi Figura Színház, 2006.
Szereplők:
Apa
Anya
Fiú
Lány
Elnök
Éva
Titkárnő
I. felvonás
Tágas szoba, lerobbant, de otthonos. Kandalló, működő tévé, kalitka. Szemközt nagy, üveges ajtó. Udvarra néző ablak, előtte hársfa. Szétszórt sörösüvegek.
1. jelenet
Lány átszalad a szobán, melle előtt megpakolt zacskót tart, egy kiálló kenyérvéget a nyakához illeszt, lihegve megtorpan, körülnéz, felkap néhány sört, kimegy a szemközti ajtón, majd kisvártatva, üres kézzel visszatér. Ahogy hozzám ér, ahogy simogat, az államat, a vállamat... Eddig nem is éreztem, hogy van nyakam. Van! Fülem is, orrom is. Az ő illata… csücsörít…az ajkamon… Ha behunyom a szememet, őt látom. Ha kinyitom, akkor is. Tele van a ház vele. Szeretem, szeretem, szeretem!
Kirohan az oldalsó, bejárati ajtón.
2. jelenet
Anya, Elnök, Lány jönnek be ugyanott, levetik kabátjukat, belehuppannak a fotelekbe.
ANYA Beleszagol a levegőbe, fintorog. Rettenetesen fáj a fejem.
ELNÖK Azok után, ami történt...
ANYA Hálás vagyok, amiért elkísért. De elnézést, meg se kérdeztem, iszik-e valamit. Leveszi a tévé hangját. Elég, ha látom.
ELNÖK Nem az első eset, kiheverjük. Nekem pénzem van benne. A fene tudja, minek csinálom, nem is értek hozzá. Már rég be kellett volna dobnom a rákfigurát, hogy Tóni bátyámat idézzem.
ANYA közbevág. Én nem mehetek sehová! És nem a maga Tóni bátyja miatt… Itt van ez a két mihaszna, nem hagyhatom itt őket. Sóhajt. Aztán egyszer csak odébbállnak, és többé felénk se néznek.
ELNÖK A fiatalok mind elmennek. Az északi sarkra tart?, kérdi az egyik pingvin a másikat…
ANYA De hát maga is fiatal még! Hány éves?
ELNÖK Huszonhét.
ANYA Huszonhét? Többnek néztem.
ELNÖK Öt év házasság… Szép ez a ház. Csodálatos ez a kandalló, én is ilyet szeretnék. Előveszi mobiltelefonját, feláll, fényképezni kezd a szobában. A hátsó ajtót is lefotózza. Ott mi van?
ANYA Előszoba. Onnan nyílik a hátsó udvar. Engem nehogy lefényképezzen, olyan feldúlt vagyok. Az a borzalmas tömeg, most is szédülök. A saját érintésemtől is iszonyodom. A bal karom teljesen lebénult. A Lányához fordul, aki a távirányítót nyomkodja. Miért viszed át? Most ez kinek a reklámja volt?
LÁNY Nem mindegy? Írj be valamit.
ANYA Mit írjak be? Azt hiszed, úgy megy? Hétfőn beírtam öt mosóport, aztán kiderült, csak kettő volt, viszont lemaradt négy szájvíz.
LÁNY Minek ide szájvíz? Itt inkább szesszel öblögetnek. Na, megyek, járok egyet.
ANYA Folyton eltűnsz… Nem kell tanulnod?
LÁNY Legalább te ne prédikálj. Kimegyek, összeseprem a leveleket.
ANYA Sepregetsz?
LÁNY Te kértél, hogy ne menjek el, hát itthon maradok, csak kimegyek innen. És a leveleket is össze kell valakinek sepernie.
ELNÖK Nem fejeztem be a történetet a pingvinekről…
Közben a Lány szétnéz, a sörösüvegek súlyát méregeti, melyik üres, melyik teli. A megbontatlanok közül kettőt elrak. APA, FIÚ érkeznek.
3. jelenet
APA mutogat a küszöb felé. Ki volt ez? Leverem a tökét!
ANYA Előbb talán jónapot-ot kívánnánk egymásnak.
APA Te nem fogod fel? Agyonverték. Délben még semmi baja nem volt.
ANYA Kinek?
FIÚ Lehet, hogy éhen pusztult. Soha nem adtál neki enni.
ANYA Nem volt semmi baja, amikor megérkeztünk.
LÁNY Nem értem, minek tartunk ilyen agybajos kutyát, se nem szép, se nem okos, ráadásul mindenkit megharap.
APA Tudom kik voltak.
FIÚ Ugyan, apa, ki volt volna?
APA A kék-fehérek!
FIÚ De hát ők győztek apa!
APA Nem győztek!
FIÚ Tizenhárom-kettő, a javukra…
APA Ne szemtelenkedj! Tíz fekvőtámasz!
ANYA Biztos a rókák ölték meg.
APA Csak te látsz rókákat.
ANYA Itt ólálkodnak. Mutattam neked, hátul a kertben.
APA Nekem?
ANYA Neked.
APA Nem emlékszem.
ANYA Mert részeg voltál.
APA Soha életemben nem voltam részeg!
ANYA Részeg voltál aznap is, amikor összeházasodtunk. Figyelmeztetés volt, de én sajnos nem értettem belőle.
APA Ittam, mert csak úgy bírtam elviselni.
ANYA Na ne csináld az eszedet! Zokogtál, annyira oda voltál. Ilonka, kérlek, az Isten szerelmére, legyél a feleségem, minket egymásnak rendelt a sors. Mondtad?
APA közben krétajeleket rajzol a szobában felállított “taktikai” táblára. Semmi ilyesmit. Fiúhoz. Egyszerűen kilökték a védőt a pályáról, a zebrák meg elfordultak. De nem lett volna semmi vész, ha a másik védőnk nem ragad le a harmadvonalnál. Csak bámészkodott, mint nokedli a mennyegzőn. Ha legalább kap egy gyors indítást… Vágd előre a pakkot, te mamlasz! De hiába ordítoztam…
FIÚ Ma már gyorsaságból játszanak, nem erőből. Ha nyomatod a fekvőtámaszokat, csak rontasz vele. A nagy izomkötegeknek nagy az oxigénfogyasztásuk, ezért lihegünk, mint a felfúvódott tehenek, hogy téged idézzelek.
ELNÖK Sokat beszélnek ma a sportolók étrendjéről. Túl sok a zsír, kevés a zöldség.
APA Ejsze, kivit egyenek!?
ELNÖK Tóni bátyám, maga, akárcsak a szőke nő a viccben, ha meghallja a zöldséget, rögtön kivit mond.
APA Mondhatok én banánt is. Nem a gyorsasággal van baj, hanem a zebrákkal, bocsánat, a bírókkal!
FIÚ A mi gólunk akkora lesből született, hogy még te sem hitted, amikor megadták.
APA Máshol jár az eszetek, az a baj. Oda kell figyelni, nem a Holdban járni. Tíz fekvőtámasz! Nem, húsz. Addig is a földet nézed, nem az eget.
Megszólal az Elnök telefonja.
ELNÖK Mondtam, hogy utána az edzőnél leszek. Nem akarlak lerázni. Ide akarod hozni? Add be neki a gyógyszerét, ott van a konyhaszekrényen. Hogyhogy nem találod? Attól majd elalszik. Igen, szerelmem, nagyon várlak.
APA Valamit tegyetek az asztalra. Van sör? Agyamra megy az a tévé, nem lehetne egyszer kikapcsolni. Jó, jó, a te na-gyon-fon-tos-mun-kád. Szedj elő valamit, kínáljuk meg az Elnök urat. Hozzatok sört!
4. jelenet
A LÁNY csak most megy az üvegekkel.
APA (a Fiúhoz) Na, még ötöt, hogy megkössön!
ANYA Legalább itthon abbahagyhatnád.
APA Neked se ártana. Észrevennéd, milyen kosz van.
ANYA Arra sem vagy képes, hogy a szemetet kividd…
APA Én reggel hatkor kelek, és egy percre nem állok le…
ANYA Akkor most itt az alkalom!
APA Tudod mit, cseréljünk. Vezesd te az edzéseket, én meg üldögélek a tévé előtt.
Ismét megszólal az Elnök telefonja.
ELNÖK Hogyhogy nem bírsz vele? Jól van, hozd ide. Halkan beszélek, mert itt vannak körülöttem. Add rá a melegebbik kabátját… Igen, igen, de ne kezdj sápadozni… Nem látlak, csak elképzelem… Olyan a hangod… Tudom, amikor elsápadsz, ilyen. Vagyis amikor ilyen, elsápadsz… Szióka! A többiekhez: Bocsánat, nem kapcsolhatom ki, nekem ez a munkaeszközöm.
ANYA Amikor én egyetemre jártam, még fogalmunk sem volt ezekről a dolgokról, akkora volt egy számítógép, mint egy szoba, ma már gombostűfejbe belefér.
ELNÖK Nem is gondoltam volna, hogy az Ilonka ilyesmit tanult.
ANYA És látja, milyen jól fog a munkámhoz…
APA Abbahagyhatnád az örökös célozgatást.
ANYA Miféle célozgatást?
APA A te vörösdiplomáddal, nyelvvizsgáiddal egy hokiedző felesége lettél.
ANYA Nem mondtam ilyet.
APA Nem, nem, persze.
ELNÖK Apropó, két karalábé fő a fazékban, megszólal az egyik…
5. jelenet
Bejön a Lány, haja borzos, arca kipirult. Fonott kosarakat cipel magával, leteszi a fal mellé. És ezentúl, ahányszor csak megjelenik, mindig behoz valami hasonló tárgyat.
APA Hoztál sört?
LÁNY Összesepertem a leveleket.
APA Nem kellene inkább tanulnod?
LÁNY Jaj, apa…
ELNÖK Visszatérve a korszerű táplálkozásra… Bemegy a kocsmába két hapsi, az egyik osztrigát rendel…
APA Mi van?
ELNÖK Osztrigát…
APA Na, nézzen ide, Elnök úr. Nézzen a számba. Lát valahol tömést? És nem azért nem lát, mert gyenge a szeme a sok kávétól meg a majonéztől, hanem mert nincs lyukas fogam egy se. És nézze meg a karomat, tapogassa meg a hasamat, egy gramm zsír nincs rajta. Adja ide a kezét, nézze, milyen kemény. Ami lejjebb van, azt most nem mutatom…
ANYA Én már évek óta nem láttam.
APA Én a helyedben hallgatnék. Ha valaki olyan, mint te…
LÁNY Hagyjátok abba, mert elmegyek, és nem jövök vissza!
ANYA Melletted lettem ilyen, szívecském. Rám rontasz, azt akarod, hogy gyorsan végezzünk, és annyi. Önző vagy. Minden mondatodat úgy kezded, hogy én.
APA Te a tévéből szoptad ezt a sok maszlagot? Itt ülsz műsorzárásig, mire hajlandó vagy lefeküdni, én persze hogy alszom. Mit csináljak? Böngyörgessem a micsodámat? Alszom, de te mellém bújsz, és úgy szuszogsz, olyan hangosan, mint egy birka, hátha felébredek. Ez az istenverte tévé teljesen elvette az eszedet, hiába volt annyi belőle. Attól van a migréned, az epegörcsöd, a fülzúgásod, a légszomjad, a sömöröd, az idegzsábád, attól dagad a bokád, attól fáj a karod is. Mert nem mozdulnál mellőle. Most is a tévét nézed, miközben velem beszélsz. Veled beszélek!
LÁNY Vendégünk van…
APA Hát én majd elintézem, ebből elég. Kirántja a kábelt a falból, kidobja a készüléket a hátsó ajtón. Széttapossa a távirányítót: Le-gyen-egy-szer-s-min-den-kor-ra-vége!
ANYA fojtottan. Gyűlöllek!
APA Tudom, szívecském, egyebet se tudsz.
ANYA Én? Te tettél ilyenné. Volt rá huszonhárom éved. Reméltem, hogy megváltozol, de hiába vártam. Naponta felálltam a mérlegre, mert úgy éreztem, vészesen fogyok. De egy grammot nem fogytam. Csak a lelkem érezte, hogy egyre kevesebb. És ami maradt belőle, már csak akkora, mint egy darab szalonnahéj, igen, egy aszott szalonnabőrke, azzá tettél… Megtorpan.
APA “Miattad lemondtam mindenről…”
ANYA Miattad… Igen, ma is csak miattad mentem el a meccsre, láthatta az Elnök úr, milyen nehezen bírtam, de végigültem. Az Elnöknek: Ugye, Misi, még meg is védtem, amikor az a mocskos szájú lebarmozta, hát ember az ilyen, hogy így viselkedik?
APA Ne beszélj úgy, mintha itt se volnék. Én soha nem beszéltelek ki idegeneknek.
ANYA Nem beszélsz, de csinálod.
APA Ugyan, mi a fenét csinálok én? Reggeltől estig ordibálok, meg a sípot fújom. Vagy azt hiszed, a fiúkkal üzekedem? Hogy a farkammal verem a seggüket?
ANYA Örökösen csak a te munkád, az a fontos. Összetörted a tévét, pedig tudhatod, hogy nem kéjelgésből nézem. Igen, semmi kis munka, de megment attól, hogy bedilizzek. Hogy érezzem, valamit én is csinálok, ezzel a fájós karommal. Belátom, nem olyan magasztos dolog, mint a te hokid, én csak strigulákat húzok.
Megszólal az Elnök telefonja.
ELNÖK Hol vagytok? Mi az, hogy eltűnt? Hát keresd meg. Eltévedtél? Érted megyek. Ja, de hova? Kérdezz meg valakit… Akkor nézd meg az utcanevet… Nagyszerű! Itt most úgyis zajlik még a technikai megbeszélés. Ne mozdulj, érkezem! (Anyához) Nahát, ez tiszta olyan, mint amikor két fasírt megy a sivatagban…
ANYA A feleségével beszélt?
ELNÖK El kell rohannom érte. Nem idevalósi, nem ismeri ki magát.
ANYA Az én uram soha nem jönne értem.
APA Megint a hátam mögött beszélsz.
ANYA Hogyhogy a hátad mögött? Itt állok a szemed előtt. Csak te nem vagy rám kíváncsi. Sírva. Pedig hányszor eléd álltam, bekapcsoltam magam, mint egy tévét, de nem volt senki, aki leült volna elém. Szerencsés az Elnök úr felesége…
ELNÖK Bocsánat, úgy hallom, megjött a taxi. Elsiet.
ANYA utána kiált. Jöjjenek vissza, feltétlenül…
6. jelenet
APA Nem is hívott taxit… Sikerült elüldöznöd. “Bekapcsolom magam, mint egy tévét.”
ANYA Amikor ma szájalni kezdett az a durva, részeg pofa, megdöbbentem, mennyire hasonlítasz rá.
APA ironikusan. “Mocsok a mocsok között érzi jól magát.”
LÁNY Na, én megyek.
APA Nem mész sehova. Beleütközik egy raffiaszatyorba. Honnan a fenéből került ez ide?
LÁNY Hozok sört.
APA Hozz valami rendes kaját is, hozz egy rúd szalámit, ne mondja az Elnök úr, hogy zsíros kenyérrel etessük. Pardon, etetjük! Látjátok, ragad rám is a tudomány. És hozz egy kiló kivit is.
ANYA Gúnyolódni, azt tudsz.
APA Miért, ő tán nem gúnyolódott? Ismertem a nagyapját, írni sem tudott.
ANYA Ő viszont már nem itt született. Szép tőle, hogy hazajött. És támogatja a várost.
FIÚ Ti miért nem meséltek nekünk soha a gyerekkorotokról?
ANYA Miután apádat…
APA Ne beszéljetek megint úgy, mintha itt sem volnék. (Lányhoz) Adok pénzt, hozzál pizzát a szalámi helyett. Ha már nincs osztriga.
ANYA Úgy beszélsz, mintha tudnád, eszik-e vagy isszák.
APA Nem fogok ablakot vágatni a házamra, csak azért, mert előttem jár el a császárpingvin.
ANYA Nem kell hajbókolni, nem azt mondtam. De kinézhetnél néha magadból. Észreveszed te egyáltalán, mi történik körülötted?
APA Én a földön járok.
ANYA fázósan megáll a kandalló előtt. Itt van ez a kandalló, réginek régi, ritkának ritka, de ma már mindenütt központi fűtés van.
APA Ezt a kandallót a nagyapám nagyapja csináltatta. Átvészelt két háborút, egy államosítást, és még annyi mindent.
ANYA Senki nem bántotta a kandallódat.
LÁNY Apához. Amióta az eszemet tudom, ígérgetitek, hogy rendbe tesszük a házat, azt mondtad, még télikert is lesz.
APA Lesz! Kivit fogunk tenyészteni.
FIÚ Termeszteni, apa. Vagy te azt hiszed, a kivi valami kecskeféle.
APA A kecskékkel könnyebben boldogulnék, mint veletek. Eljön a tavasz, és hozzáfogunk a munkához. Hívok embereket, mindenre sor kerül. Enyhültebben. Annak idején apám a rajzokat is elkészíttette. Kanárik fognak csicseregni…
LÁNY Én tudok valakit... Lakás fejében dolgozna, fizetni sem kell…
APA Isten ments, hogy idegeneket beengedjünk. A múltkor a tetővel is mit rendeztek.
ANYA A múltkor? Tíz éve.
7. jelenet
ÉVA kopogtatás nélkül benyit. Megáll a szoba közepén, szétnéz.
APA Maga kicsoda?
ANYA Rossz helyen jár, kérem, ez nem az… állomás.
APA Bejönnek a házadba… Látjátok, ezért kell a kutya. Kéregetőnek álcázza magát, közben jár a szeme, mint a motolla.
FIÚ Szívesen megmutatom, merre van az állomás.
APA Ezek a légynél is szemtelenebbek.
ANYA halkan Ne beszélj így, ez egy rendes nő. Nézd meg a ruháját!
APA A kurvák jobban öltöznek az átlagnál.
ANYA Te aztán tudod, milyenek a kurvák.
APA Amikor meccsekre megyünk, ott virítanak két oldalt, mint a kikerics.
ANYA Ez biztosan nem olyan.
ÉVA A kandalló elé lép. A telet szeretem a legjobban. Szeretem, amikor a hold feljön, elbeszélget velem. Az is jó, amikor a hajnali napsugarak megjelennek. Kinyitom a szemem, éppen oda látok a hatalmas hársra, mintha csak kacsintana felém, meglibben az ága, én elmosolyodom, mert tudom, hogy tudja, hogy tudom, mi az, ami minket összeköt.
ANYA Tetszik neki a kandallód…
APA Na, takarodj innen, nem kapsz semmit!
ÉVA odalép Apa elé, elnéz a feje mellett, úgy mondja. Miért rágtok le rólam minden húst, miért szívjátok ki az erőmet? A létezéseteket nekem köszönhetitek. Én préseltem ki magamból azt a gyűszűnyi anyagot, amiből lettetek, nem is beszélve arról a sok-sokvödörnyi verítékről, amivel gyarapodásotokon fáradoztam. Egy szó köszönet nem hagyja el az ajkatokat. Ha meg is fordult a fejetekben, hogy miért élősködtök rajtam, azt mondtátok magatokban, bolond vagyok.
APA Ki kell hívni a mentőket…
ÉVA Nem szeretem a nőket. Folyton összekavarnak mindent. A múltkor odajött három cigányasszony, hogy jósolnak nekem. Nem akartak elmenni. Leöntöttem őket a sörömmel. Aztán ahogy kiléptem, leestem a lépcsőn, nem bírtam felállni. Bukott ember, bukott ember! Káromkodtam egy nagyot.
APA Nem szoktam sem inni, sem a lépcsőn legurulni.
ANYA Nem iszol, mert vedelsz.
ÉVA Anya elé áll, neki mondja Kimentem a konyhába, de nem bírtam elindulni, a lábaim nem vittek. Látod, milyen gyenge vagy, sóhajtottam. Elővettem egy kést, hogy felvágjam az ereimet. De csupa recés élű kés volt a házban. Szeretem a recés élű késeket, önélezők. Jaj, nem önélvezők, ne nevessek már úgy… Nyiszálom magam, közben eszembe jut, már rég széthordtak engem: egyik elvitte a tüdőmet, másik a májamat, harmadik a méhemet… Az egész ház tele van a darabjaimmal…
APA Az áldóját, honnan szabadult ide ez a banya?
FIÚ Apa, nem látod, mennyire fiatal?! Csupa érzékenység. Színésznő lehet… Én majd elviszem innen… Egyenesen előre, a kőkeresztnél balra…
ÉVA megáll a Fiú előtt. Nem értem, mi van velem. Nem jön álom a szememre. Odahúzom az ágyamat az ablak mellé, máskor ez megnyugtatott, az eget nézve elaludtam, most tovább forgolódom, nem érdekelnek a csillagok. Nem tudom, mi van velem.
APA Holdkóros.
ANYA A tévében láttam egy ilyen nőt…
APA Igen, begyűjtik, és lefilmezik őket, aztán ötszáz részben levetítik, hogy legyen hova benyomni a reklámjaidat.
ANYA Egyszer elbóbiskoltam, és arra ébredtem, hogy valaki beszél hozzám. Egy férfi, az a színész, aki a Tarantino-filmben az apát játszotta. És képzeljétek, azt mondta, hogy legközelebb hoz nekem egy lábmelegítőt. Épp aznap este gondoltam, kellene valami meleg papucsot vennem, nagyon húz a hideg.
APA Milyen fázós lettél vénségedre!
ANYA Nem melegít senki.
APA Csak azt lehet melegíteni, aki melegedni akar.
ANYA A szád nagy. De ha tudnák, milyen kicsi vagy, kinevetnének.
APA És az jó lenne neked, mi? Élveznéd?
LÁNY Ne kezdjétek!
ÉVA megáll a Lány előtt, de az elkerüli.
8. jelenet
Lány indul, az ajtóban ott áll Elnök a Titkárnőjével.
ELNÖK Visszajöttünk, de nem maradhatunk... Észreveszi Évát, megdermed. Hát te?
APA Ismeri?
ELNÖK Igen, igen, vagyis dehogy, azaz igen. Ő a feleségem…
TITKÁRNŐ Nagynénje.
ELNÖK Á, igen, szerelmem, ő a te nagynénéd… Mondj már valamit!
TITKÁRNŐ A nénikém. De nem vér szerinti…
ELNÖK Rajtunk kívül nincs senkije. Magunkhoz vettük…
TITKÁRNŐ Nem rakhatjuk a diliházba. Nem mintha nem volna totál mindegy neki.
ÉVA Titkárnőnek. Tizenhat évesen léptem át az első határt. Az az éjszaka, a hányinger, a förtelmes szag… Nem akarok rá gondolni. Mindenkinek van valami titka. Én akkor jöttem rá, hogy nekem mi jutott. Néha telezabálom magam földdel, ez a legnagyobb élvezetem. Föld mindenütt akad. Segít az emésztésben.
APA Most jut eszembe, a lányom épp pizzáért készül, kinek mi volna a kívánsága?
LÁNY Nem nagy a választék, a Négy évszak a legjobb. Azt hozok. Apának meg osztrigásat.
ELNÖK Van osztrigás is?
LÁNY Nincs. Felkap egy fahasábot. Kimegy.
APA Jól láttam, kivitt egy fadarabot?
ANYA A rókáktól fél. Az előbb is hallottam a motozásukat. Mintha a falakat kaparásznák.
APA Mitől rókázol ennyit?
ÉVA továbbra is a Titkárnőnek Szeress egy emberrel többet, mint ahányan téged szeretnek. Rendben, így teszek. Engem nem szeret senki, összesen tehát egy embert kell szeretnem. Az az egy én leszek.
TITKÁRNŐ Évához. Mit akarsz tőlem?
ELNÖK Nézz a szemébe, akkor elhallgat.
ÉVA az Elnök felé. A titok nem a szememben van, hiába is lesed.
APA Még jó, hogy nem vitettük el a mentőkkel. Hiába, ha az ember nem ismer valakit, könnyen bolondnak nézi.
ANYA kis szünet után. Még nem is mondtuk az Elnök úrnak, hogy télikertet akarunk építeni. Beüvegeztetjük a verandát, beszereljük a központi fűtést.
APA Csupa kivi lesz itt minden.
ELNÖK Nagyszerű, nagyszerű! Görkorcsolyát húz a nagymama, és beáll áruházi ellenőrnek…
ANYA Az uram házi műjégpályát is szeretne…
TITKÁRNŐ Azt hallottam, hogy baromi hajtósak az edzések.
APA Szívesen látom egyszer. Most verbuváljuk a női csapatot.
ANYA Igen? Nem is újságoltad.
APA Majd meghívjuk a tévét az edzésekre, hogy semmiről se maradj le.
ÉVA Apa felé. Te akartad, hogy szeresselek. Kint csónakáztunk a tavon, arra kértél, segítsek rendbe tenni az életedet. Magányos voltál, rengeteget hazudtál. Megcsaltad a szeretődet. Felsétáltunk a temetőig, azt mondtad, itt szoktál üldögélni, mert feltűnés nélkül sírhatsz. Türelmes voltam veled, nem mondhatod, hogy engem csak a farkam érdekelt.
ELNÖK Talán jobb volna, ha mi most hazamennénk. Feleségem nagynénjének pihenésre van szüksége.
APA Ne menjenek addig, míg vissza nem tér a lányom a pizzákkal.
ELNÖK Be kell adnom a nyugtatóját. Gyere, azaz jöjjön asszonyom, vegye be. Kérem, jöjjön, nézze, milyen finomat adok, jöjjön, üljön ide a fotelbe. Beadja a nyugtatót, ő is bevesz egyet.
Tengeri úszóversenyt rendeznek a halak, elsőnek a cápa ér be…
9. jelenet
Érkezik a Lány, kipakol, de csak sör van nála. Hiába ülik körül várakozón a tévés asztal.
ELNÖK És mikor kezdenek a munkálatokhoz?
APA Minél hamarabb. Így kívánja a családom…
TITKÁRNŐ Mi hiába szóltunk a gólyának, felénk se néz. De majd én szülök az uracskámnak egy egész hokicsapatot! Vannak nők, akik csak arra hajtanak, hogy felfúvódjon a didijük, aztán a harmadik hónapban bejelentkeznek ábére… Nekem elég jók a melleim…
ELNÖK Mi a különbség egy amerikai és egy arab család között?
LÁNY Apa, ismerek valakit, már szóltam is neki. Akár holnap elkezdhetik. Hozza a barátait, sokan lesznek…
APA Mondtam, hogy tavasszal. Akkor lesz időm ilyesmire.
LÁNY De rá se kell nézned, nagyon megbízható.
APA Honnan tudod?
LÁNY Mondták. És látszik rajta.
APA Ha nem kell itt ülni velük, annál jobb, akkorra teszem az edzőtábort.
ANYA Itt hagynál idegenekkel?
APA Benned már nem tesz kárt senki. Hol a pizza?
LÁNY kétségbeesetten. Az a helyzet, már itt is vannak. De persze ledolgozzák…
APA Hol vannak?
LÁNY Hát itt, a…
APA Beengedtél idegeneket? Ők mérgezték meg a kutyát!
LÁNY Dehogy, apa, nem mérgezték meg.
ANYA Nálad nincs nagyobb méregkeverő!
APA Mi folyik itt?
ANYA Csodálkozom, hogy még életben vagyunk.
APA Na, ebből elég!
LÁNY Én majd mindent elintézek…
APA Te nem mész sehová! Majd én!
Felkap két hokibotot, és kirohan.
10. jelenet
ANYA Te miféle alakokat hoztál ide?
LÁNY Megismertem egy fiút, ott dolgoztak Katiéknál. Nem idevalósi.
ANYA Hanem?
LÁNY Messziről jöttek.
ANYA Nem is mondtad eddig.
LÁNY Nem érdeklődtél. Tudom, a munkád…
ANYA Ne kezdjed. Én is untam. De most megint itt vagyok munka nélkül. Ez a vaddisznó azért se fog nekem tévét venni.
ÉVA Anya felé. Az is megfordult a fejemben, hogy kiadom a lakást. Mostanában kuplerájokat nyitnak. Kicsit átalakítanám. Kölcsönt is kapnék a bankoktól, ki nem adna, ha virágzó üzletről van szó. Olykor-olykor én is beszállnék, nem vagyok még olyan öreg.
TITKÁRNŐ Az a nagy szitu, ha megengedhetném magamnak, én se melóznék. Csak utazgatnék egész évben. Nem Párizsba vagy Rómába, nagyon be tud frusztrálni a tömeg. Pest is idegesít…
FIÚ végig megbűvölve nézi Évát. Most is ott ül mellette. Szabadna tudnom a nevét?
ÉVA a Fiúnak. Miért van az, hogy nem szégyenkezem, ha vele vagyok? Mindent bevallok, nem szégyellek semmit. Magömlésem volt… Azért mostam ki a lepedőt, mert nem szeretem a foltokat az ágyneműn. Annyira árulkodó. Na és volt még a héten három önkielégítésem.
FIÚ Hogyan szólíthatom?
ÉVA Mindenféléről fantáziálok. Újabban félelmek gyötörnek, reggel felébredek, nem emlékszem, ki vagyok. Egy idegen költözik a fejembe. Gyökeret ereszt.
FIÚ Tisztaság, így foglak szólítani.
ÉVA eldől a kanapén, alszik.
ELNÖK Na, most aztán nem lehet felébreszteni.
ANYA Titkárnőhöz. Olyan fiatal még. Valami sokk érte?
TITKÁRNŐ Dunsztom sincs. Az Elnökre néz.
A hátsó udvarban kalapálni kezdenek.
ELNÖK Kopogtak?
FIÚ Évát bámulja. Aludj csak, aludj, majd én vigyázom álmodat.
ELNÖK Kapatosan dülöngél hazafelé a pap, a temető mellett jár, amikor megcsörren a telefonja… Bekap még egy nyugtatót.
11. jelenet
ANYA Milyen nyugalom lett apátok nélkül.
ELNÖK Lehet, hogy ő kopogott…
LÁNY Én mégis megnézem, mit csinál.
ANYA Mondtam, hogy hagyd.
ELNÖK Mikor költöztek ebbe a házba?
ANYA Miután megszületett a fiam, igen, alighogy megszületett, haza kellett költöznünk, ide, az uram szüleinek a házába. Ő szerencsére kapott itt állást, akkor alakult meg a szakosztály.
FIÚ Nagy szakértelem nem kellett hozzá.
ANYA Mihez?
FIÚ Az apa munkájához.
TITKÁRNŐ Azelőtt is edző volt?
ANYA Nem...
Betámolyog Apa egy ruháskosárszerűséggel a fején. Nekidől a falnak. Nem veszik észre.
FIÚ Egy másik edzővel már rég megnyertük volna a bajnokságot. De senki nem meri a szemébe mondani. A múltkor is mezítlábas edzést tartott a jégen, mert valamelyik srác megkérdezte tőle, hogy miért a második sorban küldte be.
ELNÖK Köztünk legyen szólva, nagyobb bunkót keveset ismertem.
ANYA Örülök, amikor elmegy edzőtáborba. Olyankor szoktam kipucolni a házat. Még hogy nem dolgozok?! Nem, ha ő itt van. Mert mindenbe beleüti az orrát, és mindenért morog.
ELNÖK Én béketűrő ember vagyok, de néha úgy felpofoznám.
ANYA Az a helyzet, és szörnyű, hogy így van, tudom, hogy ennél mélyebbre már nem süllyedhetek, de örülnék, ha valami történne vele.
LÁNY Egyszer úgy megütött, hogy vizesborogatást kellett az arcomra tenni. Jaj, megnézem, mit csinál. Kirohan.
FIÚ Nem tud semmi újat kitalálni. Nem figyel, csak magára. Egyszer megkérdezte tőlem az edzésen, hogy’ hívnak, és mióta hokizok.
ANYA Álmaimban rettenetesen félek tőle. És amikor felkelek, rájövök, hogy a félelem nappalra is megmaradt.
TITKÁRNŐ És már bocsánat, de rémesen büdi.
ELNÖK Állandóan baj van miatta.
FIÚ Sokszor megtaposnám a pályán, ahogy ő taposta szét a távirányítót.
ANYA Istenem, bocsáss meg nekem, nem bánnám, ha meghalna az uram.
Apa, aki végig “jelen volt”, és egyre közelebb lopakodott, most nagy csörömpöléssel eldől, rá a poharakkal, üvegekkel megpakolt asztalkára. Mozdulatlanul elterül. Rémüldözés. Lerángatják róla a kosarat, dermedten nézik.
Lány megint cipel valamit. Nem néz a többiek felé, a kosarakat, zsákokat pakolgatja. Föl kellene mennünk a padlásra, itt máris elkezdik a munkát. Minél hamarabb túl akarnak esni a dolgon, mondtam, már itt is vannak, annak a fiúnak a családja, meg a barátai, ők fognak segédkezni, így aztán hamar befejezik, egy-két nap, legfeljebb egy hét, jobb, ha addig felmegyünk… Azt mondják, így nekünk is könnyebb, semmiben nem zavarnak, nyugodtan élhetjük az életünket… Őket sem hátráltatjuk… Felmegyünk, elleszünk néhány napig. Korán reggel már hozzá is kezdenek… Apa hol van? Visszajött?
ANYA Apád?
LÁNY Nem találtam ott.
FIÚ Apa meghalt.
LÁNY Meghalt?
Sötét.
II. felvonás
Padlás. Gerendák, alacsony tető, csak görnyedten lehet közlekedni a szűk térben. Sebtében felaggatott takarókkal kialakított “beosztás”. Hideg van, látszik a lehelet is.
1. jelenet
Titkárnő, Elnök ülnek egy gerendán, a háttérben Anya, Fiú pakolóznak.
TITKÁRNŐ Megmondanád, miért kell nekünk felspájzolni ide?
ELNÖK Szerelmem, tudhatod, ilyenkor képes egyhuzamban átaludni egy hetet is, jobb, ha nem bolygatjuk.
TITKÁRNŐ Hogy én hogyan szoktam aludni, soha nem kérdezed.
ELNÖK Olyan szépen alszol. Soha nem forgolódsz.
TITKÁRNŐ Mindig előttem alszol el, és persze utánam kelsz fel. Miután kész a reggeli kávécskád. És a frissen vasalt ingecskéd meg a nyakkendőcskéd.
ELNÖK Igazán olyan romantikus itt…
TITKÁRNŐ Ennyi romantika nekem sok.
ELNÖK Hátraszól. Ilonka, hol lehetne vécézni?
ANYA Bocsánat, nem is mutattam. A függöny mögött van elkerítve.
ELNÖK feláll, és jellegzetesen összeszorított térdekkel eltotyogva, befordul a függöny mögé. Ezt mondja?
ANYA Abba az éjjeliedénybe kell bele, aztán meg a gyűjtőtartályba.
ELNÖK Én nem tudok társaságban.
ANYA Húzza be a függönyt.
ELNÖK Akkor is itt vannak.
ANYA Majd elhallgatunk.
ELNÖK Ne, inkább zajongjanak!
ANYA Rendben, majd elénekeljük a csapatindulót. Anya és Fiú a csapatindulót harsogják.
ELNÖK Ne énekeljenek, mert akkor hallom, hogy itt vannak.
TITKÁRNŐ Akkor zengjél te valamit!
ELNÖK Rákezd az indulóra, szaggatottan dúdolja…Dúdol… megtorpan… dúdol…megtorpan…
2. jelenet
APA A jobboldali függöny mögött, átvéve a hangot, iskolázottan énekelni kezd. “Majd alszom én, ha véget ér a kín, hűs testemet, bársonyokba rejtik…”
ANYA vidáman. Magához tért!
FIÚ Apa!
APA Széthúzza a függönyt. Nos, Isten hozta önöket a fedélzeten, azaz Isten küldte.
FIÚ Apa! Te miket tudsz!
ANYA Hát felébredtél?
APA Már rég. Kezében könyvet tart. Csak olvastam…
ANYA Anti, évek óta nem láttam könyvet a kezedben.
FIÚ Nem is kérded, hogy kerültünk ide?
APA Jó, hogy itt vagytok, még sokan fognak érkezni. Nem csupán kétlábúak.
ANYA Bogarakkal és pókokkal már tele vagyunk.
APA Van hely bőven. Viszont az elefánttal gond lesz.
ANYA Mivel?
APA És a tigrissel is.
ELNÖK mint aki veszi a tréfát. Bemegy a tigris a sarki trafikba…
TITKÁRNŐ És hová cipeljük őket?
APA Még nem tudhatjuk, hol lesz az a hely. Majd ha elérkezik az ideje, kikötünk. Talán ugyanott, ahonnan elindultunk.
ÉVA a baloldali függöny mögött gyerekhangon sírni kezd. Döbbent csend, értetlenkedés. Kidugja fejét a függöny mögül, mosolyog. Meghaltam. Visszabújik, elhallgat.
ANYA Na, ez érdekes utazás lesz.
APA a könyvből nézi. Struccok, pávák, gödények és a félelmetes rúkmadár.
ELNÖK Tóni bátyám, nem akar kicsit lepihenni?
APA Nem.
ELNÖK Sajnos elfogytak a nyugtatóim.
ANYA Mit olvasol?
TITKÁRNŐ Valami zagyvaságot.
ELNÖK Drágám, hogy beszélsz?
TITKÁRNŐ Kicsit totál kikészültem. Mi a francnak kell itt cidriznünk?!
ELNÖK Édesem, figyelj, játszhatnánk “Most mutasd meg!”-et, abban te olyan jó voltál a múltkor. Kitalálod? Mutogat, a többiek találgatják, végül a Fiú megfejti: császárpingvin!
TITKÁRNŐ Hát ide figyelj, te pupák, elegem van. Halvány lila dunsztod nincs, mennyi idegsejtem ment már miattad tropára…
ELNÖK Szívem, nyugodj meg…
TITKÁRNŐ Nem elég, hogy rám bíztad az ügyeidet, nem elég, hogy a dilis feleségedet is a nyakamba varrtad, most még erre a rémes padlásra is magaddal cipeltél.
FIÚ A felesége? Jaj, nem!
ANYA Hogy mi?
ELNÖK Anyának. Legszívesebben azonnal csinálnék tíz fekvőtámaszt. Megbocsáthatatlan, amit elkövettem.
ANYA Nem értem.
ELNÖK Igen, Ilonka, ő a feleségem, ő meg a titkárnőm. Vagyis a munkatársam… Vagyis… hiszen tudják.
TITKÁRNŐ Csak voltam. Le akar menni, rángatja a csapóajtót.
APA Ha elhagyod a bárkát, véged van!
TITKÁRNŐ A buli nélkülem folytatódik.
ANYA Miattunk ne menj el. Mindenkinek megvan a maga keresztje.
TITKÁRNŐ Én még fiatal vagyok, én még nem is éltem. Nem akarok senki mellett lestoppolni. Segítene valaki felemelni? Köszönöm.
Eltűnik a csapóajtó alatt, lebotorkál a lépcsőn.
3. jelenet
ELNÖK Jaj ne nézzenek már úgy!
FIÚ A tíz fekvőtámasszal mi lesz?
ELNÖK Tíz mivel?
FIÚ Azt mondta, hogy a legszívesebben csinálna tíz fekvőtámaszt. Én majd számolom.
ELNÖK A szovjetek fellőnek a Holdra egy barnamedvét…
FIÚ Egy…
ELNÖK zavartan elkezdi… Hát jó, nem akarom megúszni… Nem lehetne, hogy kétszer annyiszor menjek le, mint ahányszor feljövök?
FIÚ Na még ötöt, hogy megkössön. És a földet nézze. Köszönöm.
ÉVA Kijön a függöny mögül, leül egy gerendára. A Fiú mellé. Jaj, de édes, mondták az öcsémre. Én rútnak, erőszakosnak láttam. Ha sírt, befogtam a fülem. Anyám emlőin ketten osztoztunk. Soha nem laktam jól.
ANYA Azt hittem visszaaludt…
FIÚ Anya, ne bántsd.
TITKÁRNŐ felemeli a csapóajtót, benéz. Nem lehet lemenni. Teledózerolták a lejáratot. Nem segítene valaki?
Nem mozdul senki. Lemegy, felhoz két eddig nem látott, idegen formájú bútordarabot.
FIÚ Tisztaság, nem akarod, hogy odaadjam a kabátomat?
ÉVA Egyszer a bölcsődében felejtett. Már sötét este volt, féltem a rácsos ágyban. Mereven néztem az ajtót, és közben mindenütt lesben álló lényeket pillantottam meg. Arra vártak, hogy elaludjak. A kövér gilisztától féltem a legjobban, mert az bebújik az orromon, és belülről fal fel. Mindenért öcsémet hibáztattam. Hát nem csak az emlőmet, hanem anyámat is elvetted, gondoltam.
ANYA Önmagáról mesél?
ELNÖK/FIÚ Nem.
FIÚ Milyen forró vagy. Jó itt üldögélni. Melegítesz.
APA A bárkában meleg van. Virágzik a banánfa.
FIÚ Apa, az nem a télikertben lesz?
APA Miféle télikertben?
FIÚ Hát tudod, kivi, kanári…
APA Kanári, pinty, gerle, papagáj. És a csúszómászók, külön rekesztékben.
ANYA Miben?
ELNÖK a könyvet nézegeti. Ezek nem is magyar betűk.
ANYA megnézi. De nem is latin. Örmény kereskedők éltek a városban, tőlük kerülhetett ide.
ELNÖK Tóni bátyám, nekem azzal büszkélkedett, hogy semmilyen idegen nyelven nem beszél.
APA Minden betűben van egy kép.
ÉVA Egyszer a kulcslyukon keresztül meglestem anyát és apát. Nem sokat láttam, inkább hallgatóztam. A kulcslyukra szorítottam a fülemet. Hallottam az ágy rugóit, úgy pattogtak, mintha ki akarnának szakadni. Anya hangja: ne, ne, hagyj már, ne. Vártam apa hangját, de semmi, mintha ő nem is lett volna ott. Aztán ismét anya kiált. Majd csend. Első határ: vér, második határ: víz, harmadik határ: föld, negyedik határ: levegő.
TITKÁRNŐ Ismét megjelenik a feljáróban, visszamászik, lemondóan sóhajt, lezöttyen egy gerendára. Anyához: Elmagyaráznád, hogyan kell használni azt a klotyót?
APA A vizek áradnak és áradnak, csak a bárka jár a víz színén.
ANYA Úgy elhajóznék egyszer Amerikába. Vagy inkább Afrikába.
FIÚ Anya, Afrikába szárazföldön is eljuthatsz.
ANYA Tulajdonképpen jó itt nekem.
ELNÖK Elmondhatom kedvenc viccemet a fekete bőrű CIA-ügynökről?
ANYA Nem olyan könnyű elhagyni valakit…
FIÚ Évának. Én színész szeretnék lenni. Itt persze semmi esélyem. Kinevetnek, ha ezzel állok elő.
ELNÖK Mintha egy teherautó érkezett volna. Valamit lepakolnak. Fülel. Hallom a döndüléseket. Fülét egy gerendára tapasztja. Vagy a falat bontják?
TITKÁRNŐ Amikor lent szobroztam a lépcsőn, veszettül kalapáltak.
ANYA Remeg az egész ház.
APA A bárka eresztékei kattognak!
ANYA Az eszed kattog, te Anti!
APA Skorpió, béka, kígyó és kukac.
TITKÁRNŐ Össze fog dőlni ez a kégli.
APA A fehér bálnák majd segítenek, nem kell félnetek. Elűzik a gonosz fattyúhalat.
ANYA Anti, térj már észhez. Nem akarom, hogy megbolondulj, mint ahogy nem akartam, hogy meghalj. Tudom, hogy bosszúból csinálod, vagy jó, nem bosszúból, mert ennyire nem vagy jó színész, sőt, pocsék színész vagy, nem bosszúból, elhiszem neked. Mindenért én vagyok a hibás, elismerem, csak térj magadhoz.
APA Csupán arra kell ügyelni, hogy ne ijesszük el őket. Mert akkor lemerülnek, nagyon mélyre, és mi egyedül maradunk.
ANYA Elnökhöz. Nem hallgatózna, Misi, mi történik odalent?
ELNÖK Hallgatózik. Bizonytalan vagyok. Vagy nem?
ANYA Rozoga ez a ház.
APA Harminc sing széles, hetven hosszú, erős gófer fából való.
ELNÖK Valami recseg, az tény.
APA Erőt vettek a vizek a földön száz és ötven napig.
ANYA sír. Anti, ennyire még soha nem keserítettél el.
TITKÁRNŐ hallgatózik. Feljönnek… Ezek mindenkit meg fognak erőszakolni!
ANYA Hallod apa, nem engedheted, hogy megerőszakolják a lányodat. Ha ő nincs, te már nem is élsz. Ő cipelt fel. Hogy’ zokogott, hogy’ csókolgatott, és mennyire örült, hogy nem haltál meg…
Erősödő dobogás lentről.
4. jelenet
ANYA Ránk döntik a házat!
APA új hangon. Már hogy a fenébe döntenék ránk?! Erős ház ez, mindent kibír. Jöjjön, Elnök úr, lépjünk akcióba! Van nekünk egy erős csatársorunk.
ELNÖK Van?
APA Gyere ide, te is, fiam. Eltorlaszoljuk a csapóajtót. Mindent rápakolunk, elefánttal sem lehet majd felnyomni. De előbb túszt ejtünk.
ELNÖK Micsodát?
APA Hogy megtudjuk, mit akar az ellenfél. Ez a taktikánk. Egyet felengedünk belőlük. No, elő az ütőket. Az egyik oda álljon, a másik meg ide. Én meg majd amott leszek.
ANYA És mi? Mit csináljunk?
APA Tessék felsorakozni egymás mellé, magasba az ütőket. Most gyorsan! Megmutatja, mit kell tenniük. A legjobb, ha mindenki ugyanarra a ritmusra énekel magában, akkor minden jobban megy. Énekel. “Fel torreádor…” Közben balett-mozdulatokkal ellejtve, Anyát beállítja a helyére. Aztán odamegy a Titkárnőhöz is, hasonlóan beállítja, végül Évát is, aki magasba emel egy botot.
ÉVA Várom a parancsodat, Bodicsek!
ELNÖK A feleségemet megkavarja ez a mozgalmasság.
TITKÁRNŐ Melyiket, nyuszifül?
FIÚ Apa, honnan tudsz te így táncolni?
APA Mindig is tudtam.
ANYA Apád balett-táncos volt az operában, ott tanult meg énekelni is. Amióta kirakták, nem énekel…
FIÚ Balett-táncos? Ezt nekem miért nem mondtátok?
APA Hogy röhögjetek rajtam?
FIÚ Ha én ezt tudom… Milyen nagyszerű dolog lehetett. Most már mindent értek, apa. Én színész akarok lenni…
TITKÁRNŐ Nem halljátok, közelednek…?!
APA Akkor gyerünk, mutatom. Itt lesz ez a kötél is, jó erős. Ráhurkolja egyik végét a csapóajtó fogantyújára. Jöjjön, Elnök úr, emelje fel a fiút, te meg fiam vesd át a gerendán, így, most ezen a lentin átvezetem, és a két véget összecsomózom. Ha így húzom, fölemelkedik, ha így, lecsapódik. Akkor aztán rá a súlyokat.
ANYA Én tartom a kötelet.
FIÚ De anya, nem fáj a karod?
ANYA Fáj a karom?
TITKÁRNŐ Állati majré van.
ELNÖK Aki fél, az nem ijed meg, vigasztalja a nyuszika a farkast, amikor…
Várakoznak.
ÉVA Születésnapomra kaptam egy hófehér, csipkés harisnyanadrágot, és egy sötétkék, kantáros bársonyszoknyát. Abban mentem fagyit venni a tejesnénitől kapott pénzemen. Amikor hazafelé bandukoltam, kezemben a mogyorós fagyi, a kedvencem, egy nagydarab, mocskos fiú hozzám hajolt, benyúlt a lábam közé. Rettegtem kimenni az utcára. Mégis, egyedül kellett iskolába járnom.
FIÚ Megérinthetlek?
ANYA hallgatózik. Nyugtalanító ez a dobogás…
TITKÁRNŐ Ma már mindenre tuti technikák vannak. A depresszióra gyógyszerek, telente én is szedek valami cuccosat. Ha bekapok egyet, még ezt a felturbózott Zámbó Jimmyt (az Elnökre mutat) is elviselem.
ELNÖK Nekem felajánlották, hogy szálljak be a politikába, akkor majd az üzletben is feljebb tudok lépni. Rosszul döntöttem?
ÉVA Úgy lettem szerelmes belé, hogy nem akartam. Tudtam, hogy semmi értelme. A sudársága, az ereje, az okossága olyan ragyogóvá tette, hogy engem észre sem vehetett. Csak bámultam. A Kati születésnapján történt, tánc közben megreccsent a válla, reccs! Megbabonázott. Nem tudtam másra gondolni, csakis rá. Nem bántam, hogy nem vesz észre. Jó volt mellette állnom, jó volt hallgatnom. Azt is jó volt látni, ahogy másokkal összesimul.
ANYA Én még emlékszem a szerelemre.
APA Amikor majd nagyon öregek leszünk, megállok előtted, te fintorognál, de az emlékek átsegítenek a holtponton.
ÉVA Vártam, történjék valami. Ragaszkodtam valamihez, amihez valójában egyetlen porcikám nem ragaszkodott. Legfeljebb a fenekem, mert megszokta, hogy ott ül, legfeljebb az agyam, hogy ne kelljen beindulnia. Nem akartam feleslegesen tovább hazudni. Megérkezett, nem vártam... Karomban egy meleg test. Aztán felkel mellőlem, megszólal, és már egy idegent látok.
ELNÖK Verembe esik az oroszlán meg a zsiráf…
TITKÁRNŐ Mindjárt felnyomják az ajtót… Megerőszakolnak! Biztosan meg fognak erőszakolni!
5. jelenet
LÁNY bekukkant, furcsa alakú kalap van a fején. Megborzong a hidegtől. Egy széket próbál feltuszkolni. Segítene valaki?
TITKÁRNŐ Ide már nem fér.
A többiek integetnek Titkárnőnek, hogy hallgasson, illetve álljon kicsit hátrább, és hagyja, hadd jöjjön föl a Túsz.
TITKÁRNŐ Ha annyira akarja, fellökheti.
LÁNY Miért magázol?
TITKÁRNŐ Nem hinném, hogy volt már szerencsénk egymáshoz.
LÁNY Na, jól nézünk ki. Sokat ittatok?
Fellép a padlásra, a csapóajtó lecsapódik, a por fölcsap, a Lányt elfogják, vadul és ügyetlenül bebugyolálva, túszul ejtik.
6. jelenet
APA Ne vedd le róla a tapaszt, nehogy kiabáljon. Ugye, ugye, máris kezdi. Majd ha megígéri, hogy hallgat, akkor levesszük. Megígéri?
Egy darabig megy ez a játék, majd leveszik a Lány szájáról a kötést.
LÁNY Mi ez a cirkusz, ennyire haragusztok?
APA Maga a mi túszunk.
LÁNY Én vagyok, apa!
ANYA Sárikám!
APA Tényleg te vagy az?
LÁNY Hát persze.
APA Mondd meg nekem, mivel szoktam én karácsonyeste az aranygaluskát enni?
LÁNY Savanyú uborkával! Én vagyok az, nem hiszed?
ANYA Csak azért nem ismertünk meg, mert mást vártunk.
ELNÖK Tóni bátyám kidolgozta a taktikát, hogyan fogunk ellenállni. Ide nem eresztünk fel senkit, és nem engedünk be egyetlen bútordarabot sem. Most már elég legyen. Igaz?
ANYA Befejezték a munkát? Ugye abban egyeztünk meg, hogy a szállás fejében dolgoznak?
APA Nem engedjük el üres kézzel őket.
LÁNY Még nem fejezték be.
TITKÁRNŐ Frankó illatod van. Mit főztetek?
ANYA Nem vagy éhes, gyermekem?
LÁNY Nem.
ANYA Igyál egy kis teát.
A Lány kanalazza a teát, ezen mindenki csodálkozik.
ANYA Te mióta iszod így a teát?
LÁNY Lekvár nincs?
ANYA De van… Beleteszed a teába?
TITKÁRNŐ Miféle pasik azok ott lent?
ANYA Egy rendes fiúról áradoztál.
LÁNY A fiú egész nap dolgozik, de sajnos az apjának eltörött az ujja, az anyja pedig a főzéssel van elfoglalva, mert a kölykök állandóan követelőznek.
ANYA Kölykök?
LÁNY Nem hagyhatták otthon őket. Mindenki itt van. És még jönnének. Kicsit összébb kellene húzódnunk, lent már nem férnek. Azt mondják, ha akartok, lejöhettek, nem muszáj nektek itt lakni, közöttük is ellehetünk.
TITKÁRNŐ Lánynak Engem rögtön kiszúrnak a pasik. Azt mondják, a szememre buknak, de én tudom, inkább a dudáimra. Bár szerintem nem tökéletesek, túl nagyok a bimbóim. Aztán egy idő után megijednek valamitől, és lelécelnek. Ohne firhang és cafrang. Lehet, engem csak egy csaj tudna megérteni. Két év után az egyik hapsi bevallotta, azért hagyott el, mert csúnyán volt a nagylábujjamról levágva a köröm. Minek csókolgatta?
FIÚ Lánytól kérdezi. Tudtad, hogy apa balett-táncos volt az operában?
ANYA Lánynak. Ma is emlékszem, amikor először láttam őt, vasárnap délután volt, esős, csúf idő. A Csodálatos mandarint játszták, nem tudtam róla levenni a tekintetemet. Úgy röpködött, mintha fel akarna szállni. Apának. Amikor kiraktak, azt hittem, bánatodban a Szamosnak szaladsz. A Fiúnak. Volt nekünk egy szép, napfényes szobánk az Erzsébet úton, egyik felében nővéred kiságya, másik felében a kalitka, benne egy pár gyöngyhangú gerle. Azóta sem láttam olyan madarakat. Apátok napokig üldögélt előttük, olyan szomorúan énekelt, hogy a madarak csak bámulták.
LÁNY Apa, te tényleg tudsz piruettezni meg ugrálva ollózni?
APA Az a cabriole. Mutatja. Ez pedig az arabesque, ez az attitude, ez meg a cloche.
LÁNY Apa, te tudsz franciául?
APA egy ládából előkotorja a balettcipőjét, felhúzza, meghajol a Lány előtt. Un-deux-trois, egy-ké-há, egy-ké-há…
Táncolnak, majd pihegve leülnek.
7. jelenet
LÁNY A srác valóban nagyon rendes... De a testvérei, a két bátyja, azok folyton kártyáznak, cigarettáznak, és isznak is. Félek tőlük, annyira mások.
ANYA Maradj itt.
LÁNY Nem tudom, mit tegyek.
ÉVA Ha tudnám, hogy örökké tart, türelmesebb volnék. A testem érzi az idő múlását. Türelmetlen, még, még, ezt mondja. Elszédülök, amikor hozzám ér, görcsbe ugrik a gyomrom, a méhem, elönt a verejték, lüktetéssel telik meg a bensőm, mintha beindulna egy időszámláló.
LÁNY Kétségbeesve kitör. Ne hagyjatok lemenni!
ELNÖK Amikor apám meghalt, a karórája tovább járt. Furcsa. Az ő órája…
TITKÁRNŐ a lányhoz. Olyan mókás, amikor ennyire tutyimutyi. Meg amikor kényeztetni kell... De néha nekem is jó volna, ha mellém állna. Ha megmondaná, mit tegyek.
LÁNY Le akarok menni…
ANYA Kislányom.
APA Most mi legyen?
LÁNY Azt mondja, igen, és látom a szemén, hogy valami másra gondol.
TITKÁRNŐ Te szerelmes vagy!
LÁNY Menjünk el innen!
APA Már csak a galambdúc maradt.
TITKÁRNŐ Azért ez az állati sok galambszar.
APA Évek óta nincsenek itt galambok. Nagyapám építette, azt mondta, nekem, de közben persze magának. Még megvan a létra. Vigyázz, ha a létrát elrúgod, mondta nagyapám, akkor aztán se fel, se le…
TITKÁRNŐ Én oda nem mászok, az ziher.
ELNÖK Azon gondolkoztam a minap, hogy mi a jó ebben a világban. Összeállítottam egy listát. Egy dolog jutott eszembe. A műanyaggal bevont, hajlítható drótocska, amivel a vezetékeket átkötik.
ANYA Én egy lakatlan szigetre a körömreszelőmet vinném. Vagy a fotelemet.
FIÚ Én könyvet.
TITKÁRNŐ Én a hűtőszekrényt.
APA Az ember hét hétig is kibírja ennivaló nélkül.
ELNÖK Víz nélkül viszont egy hétig sem.
TITKÁRNŐ Elrágcsálnék egy kiflivéget.
ELNÖK Ki az abszolút sovány?
TITKÁRNŐ Mi ez a zaj megint?
ANYA Rókák mászkálnak a gerendákon…
LÁNY Félek tőlük. A sötétben is látnak. Lemegyek…
ANYA Már semmit nem találnál. Tudom.
APA A télikertet legalább megcsinálták?
LÁNY Nem… Befalazták az ajtót. A kandallót is lebontották.
Csend.
ELNÖK A télikert azért télikert, mert nyáron is tél van benne, vagy mert télen is nyár?
Csend.
LÁNY Apa, megnézném azt a toronyszobát.
APA Nem szoba, csak galambdúc.
LÁNY fellép a létrára. Szédülök.
ANYA taszítja fölfelé a Lányt, most megtorpan. Nem vagy te teherben? Nem mondod komolyan?
LÁNY Nem mondtam semmit.
TITKÁRNŐ Jesszus, lebénultam…
APA Ugyan már, az Elnök úr biztosan segít.
ELNÖK Életemben nem volt ilyen izomlázam…
TITKÁRNŐ Miért kened mindig másra?
ELNÖK hátára veszi a Titkárnőt, elindul vele. Ugye nem fog leszakadni a létra, Tóni bátyám?
APA Két galambpiszok zuhan egymás mellett felfelé…
ELNÖK Tóni bátyám, neked megjött a humorod.
ANYA Anti, engem te mennyire megijesztettél azzal a Noézással!
APA Elállt a vizek forrása, elzárták az égi csapot, közeledünk az Ararát felé!
A Lány eltűnik fönt, utána Anya, mögötte az Elnök a Titkárnővel, majd Apa. Indul Éva, a Fiú átkarolja a lábát. Leemeli a létráról.
8. jelenet
FIÚ Kérlek, gyere velem, szökjünk meg. Szökjünk meg! Kérlek, figyelj egy kicsit rám. Apám is magához tért, térj te is magadhoz... Hagyd ezt az egészet. Látom rajtad, mindent látsz, mindent megértesz. Látom magamat is a szemedben. Szeretlek! Veled akarok élni. Ölelgeti. Hagyd már abba ezt a színészkedést! Én én vagyok, te te vagy. Mi a neved?
ÉVA elindul a létrafokokon.
TITKÁRNŐ hangja fentről. Egyszer láttam egy muris darabot. Egy kriptában játszódott, amikor a valóságban sötét volt, a színpadon világosság, és fordítva. Ahogy a színészek tapogatóztak, megszakadtam a röhögéstől.
FIÚ fölszalad a létrán. Ez nem színház!
A létra lecsapódik, a csapóajtó fel. Sötét.
III. felvonás
A galabdúcban. Nagyon szűken vannak, egymás hegyén-hátán. A kis röptetőablakokon keresztül jön be kevéske fény. Olykor ki-kidugják fejüket.
ELNÖK Tóni bátyám, ez az én lábam?
TITKÁRNŐ Az én vállam. Hogy a fenébe tévesztheted össze?
ELNÖK Három párttitkár ül egy szovjet tankban…
APA kinéz az ablakon, kiabál. Innen már nincs hova menni!
TITKÁRNŐ kidugja a fejét. Jesszus! Zuhanunk…
ELNÖK Bújj vissza!
TITKÁRNŐ Megvakultam.
ELNÖK Mi az abszolút sötét?
ANYA Nem is gondoltam, hogy ilyen otthonos ez a galambdúc.
TITKÁRNŐ És ha valakinek nagydolgoznia kell?
APA visszabújik. Ha nem eszünk, nem lesz gond.
LÁNY kibújik. Lemegy a nap…
FIÚ kinéz egy másik lyukon. Mi csillog ott?
LÁNY A hárs ágain a fény.
FIÚ Mintha csillagok volnának.
LÁNY Integet nekünk, nézzétek!
APA Nem emlékszem erre a fára.
ANYA Baj van az emlékezeteddel, mondtam.
APA Mikor mondtad?
ANYA Most is mondom.
LÁNY Vajon mennyit ért belőlünk ez a fa?
APA Ismét kidugja a fejét. Jó estét, hársfa szomszéd! Hahó!
ELNÖK Ő is kint van. Nem vagyunk hárstalanok!
ANYA Kibújik. Magasabban vagyunk a napnál!
ELNÖK Bagoly, szagolj! Szagolj, bagoly!
APA Korán reggel ritkán rikkant a rigó.
ELNÖK Nincsen olyan szépen szóló szép sípszó, mint a szászsebesi szépen szóló szép sípszó.
Elvannak…
TITKÁRNŐ Unom az ilyen dumát.
LÁNY A szavak arra is jók, hogy beszélgessünk velük.
TITKÁRNŐ Mi itt beszélgetünk, más meg két pofára zabálja az életet.
ANYA visszabújik a többiekkel együtt. A szavakkal el lehet mesélni egy történetet.
TITKÁRNŐ Ha történeteket akarsz hallani, menj el presszóslánynak.
ANYA Én most nem mozdulnék innen.
APA Én sem.
FIÚ Jó itt. Csakhogy másra neveltetek.
ANYA Mindig azt néztük, mi a jó nektek.
FIÚ Nekünk? Nektek.
ANYA Amikor apádat kirakták az állásából, nem volt egy vasunk sem. Nem volt mit ennünk. Sárit szoptattam, te meg a hasamban. Megbetegedtem, azt mondta az orvos, elvetélek, ha nem eszem rendesen. Akkor apád húslevest készített nekem, grízgaluskával. Honnan hús? kérdeztem, vette, mondta. Amikor felkeltem, láttam, hogy csak ül megint, kérdem, hol vannak a gerlék, eladtam, mondta. Azóta sem tudom, valóban eladta-e, és abból vette a húst, vagy a gyöngyhangú gerléket ettem meg.
FIÚ Ez a történet sem rólam szól. Mint ahogy nem azért nőttem fel a jégen, mert szerettem korcsolyázni, hanem mert apából edző lett. Semmit nem tudtok rólam. Senki nem kérdezte, milyen verseket szeretek? Csókolóztam-e már? Voltam-e szerelmes? Azt hittem, ha titeket nem érdekel, akkor szégyellnivaló dolog az ilyesmi…
ANYA Nem tudom, ki a kedvenc költőd, de azt igen, azt a föld túlfeléről is megmondanám: jól érzed itt magad.
Csend
LÁNY Hároméves korodig nagyon utáltalak. Mindenki kedvence voltál, az élet csipkegalléros hercege. És akkor belázasodtál, nagyon. Ez volt az első harcod a világgal, és én egy darabig a világnak szurkoltam. Aztán megsajnáltalak.
FIÚ Senkit nem vádoltam.
ELNÖK Amikor ide jöttem, semmihez sem értettem. Azt mondták, jó, ha beszállok a hokiba, ez itt a nemzeti sport, megszeretnek, hát jó, mondtam. Mi az a pénz? És alig kellett egyéb, néhány mosoly, néhány újságinterjú, és engem itt mindenki tisztelni kezdett. Mindenki zengedezett rólam. Hát, ha csak ennyi kell, ha belőlem, Szatmári Misiből a vidék felvirágoztatója lett, akkor baj van a világgal.
APA Dolgozott az operában egy fiú, a Lipták, hol itt, hol ott, ahol épp szükség volt rá. Pontosabban nem rá, hanem valakire, mindegy, hogy kire. Már nem is Liptáknak hívták, hanem: Valaki. Neki volt a legkisebb fizetése. A felesége csalta fűvel-fával. Miért mondom ezt, nem is volt felesége.
FIÚ Tisztaság, mondj már valamit!
ANYA Lent maradt.
FIÚ Nem maradt lent, előttem jött fel.
LÁNY Láttam egy galambot elrepülni.
ELNÖK Fehér, fekete és repül, mi az?
APA Egyszer egy reggel borzalmas kép fogadott. Körös-körül madártetemek hevertek. A nyestek átharapták a torkukat, és kiszívták a vérüket. Egyetlen pár maradt életben. Fent pihegtek a legfelső polcon, szemük tele rémülettel. Sokáig nem tudtam, hogyan menekültek meg. Nagyapám fejtette meg: a levegőben köröztek, végig, míg a nyestek lent vérengeztek.
TITKÁRNŐ De a főnököm nejecskéje nem tud repülni! Mihály, a te nejedről van szó.
ELNÖK Mindig is különös asszony volt. Amikor ide megérkeztünk, elkezdődtek ezek a furcsa látomások. Folyton azt mondta, hogy belát a házakba a falakon keresztül. Nagyon szép lány volt, megközelíthetetlen. Rajongtam érte, és azt hittem, ha elveszem feleségül, akkor lassan kiismerem, és ő megszeret. Talán valóban elrepült.
TITKÁRNŐ Micsoda hülyeség! Kész bolondokháza. Kihajol az ablakon, ordít. Hall engem valaki, hé!? Mentsenek ki! Hé!
APA Ha akar, elmehet.
TITKÁRNŐ Tán repüljek?
APA Megpróbálja?
TITKÁRNŐ Csak ön után.
APA És ha sikerül? Próbálja, sikerül neki. Anya?
ANYA Veled a világ végére is! Kidugja a fejét. Nézzétek, hófehér bálnák!
APA Hol?
ANYA Ott!
APA Látom.
ELNÖK Egy egész bálnacsorda. Hahó!
FIÚ Szerelmes akarok lenni!
LÁNY Mennyi szó!
Függöny
